Hajnali négy körül járt az idő, amikor elkezdtem összeszedegetni a szemetet a földről. Már mindenki hazament, csak én voltam itt. Még a házigazdáról, Baekhyunról sem tudtam, hogy merre van, bár fogadni mertem volna, hogy valahol alszik. Nem is csodálom, hogy kinyúlt, fergeteges parti volt, szuper hangulattal, és mindenki jól érezte magát. Baekhyun is csak attól félt, hogy mi marad vissza a buliból, ezért felajánlottam, hogy segítek neki összerámolni, egyrészt, mert semmiképp nem akartam, hogy ilyesmi miatt lemondja a bulit, másrészt, mert elég közel állunk egymáshoz, és ennyit igazán megtehetek érte. Amúgy sem volt akkora kupi, mint vártuk, mert sehol nem találtam üvegszilánkokat vagy ilyesmiket, ami jelezte volna, hogy összetört valami, és bár nagyon sok pia fogyott el az éjjel, senki nem hányt össze semmit. Ennek nagyon örültem, főleg, hogy az én feladatom lett volna feltakarítani azt. Épp csak annyi dolgom volt, hogy a bútorokat a helyére toljam, a szemetet külön zsákba összeszedegessem (hogy a szülők véletlenül se foghassanak gyanút), és pár dolgot visszategyek az eredeti helyére. Mondjuk nagyon sok mindennek nem tudtam a helyét, mert ennyiszer nem jártam még Baekhyunnál. Vagy negyed órámba telt, mire az összes CD-t visszaraktam az eredeti tokjába, mert a bulin tízpercenként váltották a különböző előadókat, és nem voltak képesek visszarakni az eredeti helyére. Nem baj, ez is több a semminél, legalább nem dobták a földre, vagy hagyták szanaszét heverni, így megúszták a karcolásokat.
A ház kezdett egyre tisztább, én meg egyre fáradtabb lenni. De szerencsére hamar végeztem vele, és már csak egy szoba maradt hátra: Baekhyuné. Mondjuk ide nem engedett be senkit, úgyhogy nem féltem, hogy esetleg itt is rámolnom kell, de azért benéztem.
Eléggé ledöbbentem, amikor láttam, hogy az ágyon Baekhyun egyik legjobb barátja, Kai terül el, és ahogy elnéztem, mélyen aludt. Igazából ki nem állhattam ezt a srácot. Nem mintha bunkó lett volna velem, vagy ilyesmi, hanem egyszerűen arról van szó, hogy hetente három különböző csajjal fekszik le. Tényleg jóképű, és imádnivaló karaktere van, de amit csinál, az szerintem már tényleg túlzás. A lányok felére nem is emlékszik, mert teljesen részegen csábította őket ágyba. Volt egy idő, amikor rám is nyomult, de hamar rájött, hogy nincs esélye nálam, egyrészt, mert mindig lekoptattam, másrészt, mert Baekhyun megtiltotta neki. Igazából én vagyok az egyetlen, akit eltiltott legjobb barátja elől, amúgy nem szólt bele a dolgaiba. Mondjuk hálás is voltam, mert ahhoz képest, hogy Kai tényleg nagyon jó fej, és sokszor megmosolyogtatott, kezdett idegesíteni a folytonos nyomulásával.
Félmeztelenül feküdt az ágyban, bár most tudtam, hogy nem volt csajjal. Hallottam, ahogy este odamegy Baekhyunhoz és megkérdezi, hogy befeküdhet-e az ágyába, mert fáj a feje, és pihenésre van szüksége. Természetesen beleegyezett, de hozzátette, hogy ha véletlenül is le mer feküdni egy csajjal az ő szobájában, az ő ágyában, akkor azt nagyon megbánja. Kai megígérte, hogy esze ágában sincs, és Baekhyun természetesen hitt neki. És itt volt a bizonyíték. Merthogy tényleg rajta volt még a nadrágja, és azóta nem is láttam a bulin. Kíváncsi voltam, hogy mi történt volna, ha Beakhyun rajtakapta volna őt egy csajjal. Megérdemelné, hogy barátja megharagudjon rá. Azt is megérdemelné, hogy valaki megszívassa. Mondjuk én.
Nem is rossz ötlet.
Körülbelül egy fél perc alatt összeállt a fejemben a terv. Befekszem Kai mellé, és amikor felébredünk, elhihetem vele, hogy lefeküdtünk egymással. Így Baekhyun haragjától kétszer is félni fog, egyrészt, a helyszín, másrészt énmiattam.
Gyorsan lekaptam a ruháimat, csak a fehérneműmet hagytam magamon. Elégedett voltam az alakommal, nem is voltam az a szégyenlős fajta, ráadásul a nyáron látott is bikiniben, és most sem volt kevesebb rajtam. Ami viszont kicsit zavaró volt, hogy ő eléggé föl volt öltözve, úgyhogy kénytelen voltam lehámozni róla a nadrágját. Nagyon óvatosan kezdtem bele, mert ha fölébred, akkor enyhén leszek ciki helyzetben. Szerencsére olyan mélyen aludt, hogy semmit nem vett észre akciómból. Nagyon koncentráltam is, vagy tíz percbe tellett, hogy lehámozzam róla, sőt, egyszer meg is moccant, mire én lefagytam, de szerencsére csak morgott egyet, és aludt tovább. Lassan bemásztam mellé, és úgy helyezkedtem el, mintha a karjai közt aludtam volna el. Egész jól sikerült a tervem, és biztos voltam benne, hogy be fog válni, amit kigondoltam.
Tekintve, hogy már több mint huszonnégy órája nem aludtam, hamar elfogott az álom.
Amikor reggel ébredezni kezdtem, már eléggé világos volt, így azt a következtetést vontam le, hogy tizenegy körül lehet az idő. Amint megéreztem a karokat körülöttem, eszembe jutott a tegnapi tervem. Akkor már bele is kezdhetek....
- Hmmm... Kai - morogtam, majd közelebb húzódtam hozzá. - Te szexisten.
Próbáltam elfojtani a röhögésemet, de elég nehezen ment. Viszont elégedett voltam színészi teljesítményemmel.
- Mi a.... - kérdezte zavartan Kai, és elhúzódott. Fölnéztem rá, és amikor láttam, hogy felkönyökölt, én is így tettem.
- Mi ez itt? - kérdezte. Értetlenül és zavarodottan nézett rám.
- Mi lenne? - mosolyogtam. - Egy csodás éjszaka utáni reggel.
- Kérlek, ne szívass - nézett rám összeráncolt szemöldökkel, mire értetlenül néztem rá.
- Nem szívatlak. Most mi bajod?
- Miért másztál be mellém?
- Nem másztam be melléd!
- Akkor mit keresel itt?
- Na szerinted mit keresek itt szinte meztelenül melletted az ágyban?
- Nem - rázta meg a fejét. - Nem feküdtünk le! - közölte velem elég hangosan, mire én kérdőn néztem rá.
- Szerinted nem emlékszem a tegnap estére!?
- De - nézett maga elé - nem is ittam annyit, hogy... nem, biztos nem történt semmi - mondta, és inkább magát nyugtatta, mint engem. - Emlékszem, hogy rosszul voltam, és Baekhyun megengedte, hogy a szobájában aludjak, de nem voltam egy lánnyal se.
- Te mennyire nézel hülyének engem? - néztem rá szemrehányóan.
- Most komolyan, hogyan lehet az, hogy nem emlékszem semmire? - kérdezte, és rájöttem, hogy elég nehéz dolgom lesz elhitetni ezt az egészet vele.
- Mit tudjam én! - fakadtam ki, majd hozzátettem: - Lent láttam, hogy sorban hajtottad magadba a rövid italokat... Gondolom azért.
Ő csak megrázta a fejét. Nem nagyon akart hinni nekem.
- Ruha van rajtam - jutott eszébe hirtelen.
- Már bocs, de a fehérneműn kívül minden ruhánk a földön hever. Nem gyanús neked?
Egy pillanatig a padlón heverő nadrágját nézte. Gondolom emlékezett rá, hogy tegnap abban feküdt le aludni, mert eléggé zavarodott képet vágott.
- Az alsógatyám akkor is rajtam van - motyogta halkan. Sóhajtottam egyet, mintha már elegem lenne belőle.
- Még te mondtad, hogy inkább húzzuk vissza, így ha bárki ránk nyit ki tudjuk magyarázni, meg amúgy is fáztunk.
- Ez... most komoly? - kérdezte zavartan, amiből rájöttem, hogy most már nyert ügyem van.
- Tudod mit? Hagyjuk. Ha ennyire nem akarsz hinni nekem... Nem fogok könyörögni, hogy higgyél nekem. Lehet, hogy hiba volt az egész - panaszkodtam, majd megfordultam, hogy fölkeljek az ágyból, de mint vártam, megragadott, és visszahúzott.
- Feltehetek pár kérdést? Ha én már nem emlékszem semmire?
- Persze - vontam vállat, és törökülésbe ültem az ágyon vele szemben. Egy ideig összeráncolt szemöldökkel gondolkozott, majd megkérdezte:
- Mégis... hogy bírtalak rávenni?
Sejtettem, hogy fel fogja tenni ezt a kérdést. Nem véletlenül, eddig mindig lekoptattam, sosem engedtem közel magamhoz, és néha szépen, néha durvábban az értésére adtam, hogy szálljon le rólam. De tudtam, hogy nem adta föl, főleg, hogy afféle tiltott-gyümölcs lettem számára. És ugye a tiltott szerelem a legszebb. Mondjuk itt szó sem volt szerelemről, csak éppen kihívásnak tekintette, hogy elcsábítson. Eddig nem sikerült neki, és valószínűleg nem is fog, de erről persze nem kell tudnia.
- Hát... ugye sorban hajtottad magadba az italokat, ezért odamentem hozzád, hogy fejezd be.
- Igen, ez rád vall - biccentett.
- De te nem hallgattál rám. Természetesen.
- Ez meg rám vall - vigyorgott, mire én csak megráztam a fejem.
- Szóval... elkezdtünk veszekedni, ami igen, kettőnkre vall - mondtam, mielőtt közbeszólt volna - és akkor egyszer csak... letámadtál. És... én... nem bírtam ellenállni neked - nyögtem ki, mire elégedetten elvigyorodott.
- De ugye nem látta senki?
- Mármint Baekhyunra célzol? Nem, nem látta.
- Akkor jó - sóhajtott megkönnyebbülten. - És... milyen volt?
- Mi? - néztem rá értetlenül.
- Na vajon mi? - vigyorgott. Na ez volt az a kérdése, amire egyáltalán nem számítottam. Most komolyan, mit válaszoljak?!
- Öhm... Jó.
- Jó? Úristen, részegen ennyire béna vagyok?
- Mi? Nem! Csak összezavartál a kérdéseddel.
- Akkor?
- Hát... szerinted, ha belementem ebbe az egészbe, ráadásul úgy szólítottalak, hogy "szexisten", akkor szerinted milyen volt? - Elégedetten elvigyorodott. Azért reméltem, hogy jó választ adtam.
- És... ugye védekeztünk?
- Mi? Jaa, persze - mondtam, de utána rájöttem, hogy még jobban kiszúrhattam volna vele, ha azt mondtam volna, hogy nem. De most már mindegy.
- Úristen - dőlt hátra a párnákra. - Sikerül lefektetnem a suli egyik legjobb csaját, erre nem emlékszem rá, mert ittam - panaszkodott magának.
- Hogy neveztél? - kaptam fel a fejem, de mivel nem válaszolt, muszáj volt mondanom valamit. - Nem vagyok a suli legjobb csaja.
- Aha - nézett rám. - Figyelj, lehet, hogy nem lógsz a menőkkel, meg nem jársz olyan divatos cuccokban, de éppen ez az. Saját stílusod van, szuper alakkal, ráadásul jó fej is vagy.
Ezen meglepődtem. Ha úgy vesszük, ez volt életem első bókja. Ráadásul Kaitól, aki annyi lánnyal volt már ágyban.
- Baekhyun ki fog nyírni... - motyogta. - De hogy lehettem ilyen hülye?
- Mindig az vagy - mondtam, mire kérdőn nézett rám. - Vicc volt - nevetgéltem, mire magához húzott és megcsókolt. Na ez volt az, amire legkevésbé sem számítottam. Ráadásul olyan szenvedélyesen csókolt, hogy beleremegett a gyomrom. Te jó ég! És most tényleg azt tapasztaltam, hogy egyszerűen nem vagyok képes arra, hogy elhúzódjak, nem vagyok képes arra, hogy ne csókoljak vissza. Ha a bulin tényleg így letámadott volna, lehet, hogy tényleg úgy végeztük volna, ahogy ő azt pillanatnyilag képzeli.
- És én erről maradtam le - suttogta a számba, én meg mozdulni nem tudtam.
- Így jártál - nyögtem ki végül, majd visszaültem a helyemre. - Majd legközelebb nem iszol.
Egy pillanatig abban reménykedtem, hogy talán tanul a hibájából, és soha többé nem fog inni, de rájöttem, hogy Kairól van szó, és hogy ez valószínűleg lehetetlen.
- Figyelj csak... mit szólnál ahhoz - mondta lassan, elgondolkozva - hogy...
Nem tudta befejezni amit akart, mert nyílt az ajtó, és Baekhyun lépett be a szobába. Dühös arccal nézett ránk. Pontosabban Kaira, mert amikor engem meglátott, valami teljesen más ült ki az arcára. Csalódottság. Én meg ahogy ezt megláttam, tisztára elszégyelltem magam.
Kai fölugrott az ágyról, és azonnal magyarázni kezdett barátjának, de az közbeszólt, és nem engedte végigmondani amit akart, hanem elküldte őt. Még sosem láttam ennyire dühösnek, ami kicsit megrémisztett.
Kai fölkapta a ruháit, majd lehajtott fejjel kiment a szobából. Én néma csendben öltöztem föl, miközben magamon érezem Baekhyun pillantását. Váram, hogy mondjon valamit, de nem tette, csak akkor, amikor már minden ruhadarabom rajtam volt.
- Neked teljesen elment az eszed!? - fakadt ki.
- Baekhyun, én... - Gondolkoztam egy ideig, hogy mit mondjak, de hirtelen semmi nem jutott az eszembe.
- Komolyan, mire volt jó ez?
- Arra, hogy legyen egy jó estém.
- Na persze - horkant föl. - Olyan jó volt? - kérdezte fintorogva.
- Aha.
- Miért?
- Mert... mert lányból vagyok és Kai egy... szexisten- mondtam, majd arcomat a kezembe temettem, hogy ne lássa, hogy nevetnem kell. Gondolom a lányok nagy része így tekint rá, ráadásul én is így jellemeztem még reggel, de csak azért, hogy elhiggye a sztorimat.
Baekhyun is látta, hogy elrejtek egy vigyort, ezért miután lenézően közölte velem, hogy "gratulálok", kiment a szobából.
- Ne, várjál - szaladtam utána, mire meg is fordult.
- Te tisztára megbolondultál - közölte velem.
- Most komolyan, miért zavar ennyire, hogy mit csináltam?
- Mert szer... - akadt meg a mondat közepén, mire nekem hatalmasat dobbant a szívem. Egy pillanatig azt hittem, végre kimondja azt, hogy szeret, de csalódnom kellett. - Szerintem te egyáltalán nem vagy ilyen. Eddig azt hittem normális vagy, és örültem, hogy mindig nemet mondasz neki. De úgy tűnik te is ugyanolyan idióta vagy.
Ez nagyon fájt. Most komolyan idiótának nevezett? Azért, mert... na álljon meg a menet. Én is hülyének nézném magam, ha lefeküdnék Kaijal.
- Mi min veszekszünk!? - kaptam észbe. Vagy jobb kérdés, hogy miért hitetem el saját magammal is ezt az egészet?
- Azon, hogy lefeküdtél azzal az idiótával!
- Az az idióta a legjobb barátod - néztem rá furán.
- Volt.
- Mi? ne már! Nem akartam tönkretenni a barátságotokat - szóltam szomorúan.
- Erre azelőtt kellett volna gondolnod, mielőtt ágyba bújtál vele - vonta meg a vállát.
- Nem bújtam ágyba vele - közöltem vele végre az igazságot.
- Láttalak benneteket - közölte olyan "nem tudsz átverni" hangsúllyal.
- Jó, ágyba bújtam vele, ha szó szerint akarjuk venni, de nem feküdtem le vele. Nem történ semmi olyasmi.
- Akkor mi történt? - kérdezte felvont szemöldökökkel.
- Csak egy kis szívatás - vigyorogtam.
- Mi? - nézett értetlenül.
- Hát... tegnap amikor benyitottam a szobádba, láttam, hogy ott alszik az ágyon, és gondoltam, kiszúrok vele egy kicsit. Tudtam, hogy megtiltottad neki azt is hogy velem, azt is, hogy ott... csinálja amit szokott. Úgyhogy reggel eljátszottam azt, hogy tényleg sikerült elcsábítania. Hadd szenvedjen a tudattól, hogy utálod. Megérdemli.
Baekhyun először még furcsán nézett rám, aztán felnevetett.
- Ilyen is csak neked jut az eszedbe.
- De megérdemli, nem? - néztem rá.
- De - bólogatott. - Amúgy itt mit magyaráztál nekem, hogy te is csak lány vagy, meg minden? Komolyan, ha a látottakból még kételkedhettem, de ahogy beszéltél róla... Jézusom.
- Jó színész vagyok - vigyorogtam.
- Túl jó - rázta a fejét. - Amúgy... te takarítottál ki?
- Aha - vontam meg a vállam.
- Miért?
- Mondtam, hogy segítek. Amúgy sem volt annyira nagy kupi.
- Köszönöm. Ezt majd még valahogyan meghálálom - mondta, mire elmosolyodtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése